2011. február 23., szerda

Űr

Könyörögnék, hogy hallgass meg, de tudom, hogy fölösleges.
Néma vagyok, ha meglátlak. Nem csak a hangom csuklik el, azt sem tudom, hogy mi az az egy mondat, amit még utoljára elmondanék neked. Búcsúzóul.
Jobb neked nélkülem. Boldogabb vagy. Próbálom azt hinni, hogy nem én voltam az, aki ebben meggátolt.
Napok óta nem mozdulok ki a szobámból. Nem is tervezem, de muszáj lesz.
Az élet halad tovább csak nehéz újra felvenni a ritmusát.
Nem baj, menni fog. Mondjuk nem értem, kinek bizonygatom ezt. Titeket úgysem érdekel.

Zsófia Kriszta Zoltán.
Elhagytál mint egy poggyászt.

Kriszta Zoltán Zsófia.
Nem vagy más csak fóbia.

Zoltán Zsófia Kriszta.
Ma kialudt egy szikra.

Zoltán Zsófia Kriszta.
Sohasem jöttök vissza.

Kriszta Zoltán Zsófia.
Eltörött egy glória.

Zsófia Kriszta Zoltán.
Nem leszek már hű hozzád.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése