és most megállt a lélegzetem
összekulcsoltam a karom
mindenféle hülyeséget beszéltem
és vártam, hogy megnyílik a föld és elnyel
aztán mégis inkább elküldtelek
mindegy.
szerintem nem is figyeltél
szerintem soha sem hallgattál úgy igazán
vagy az is lehet, hogy ezt én akartam
hogy senkinek higgy..
meg persze lehet, hogy tényleg az vagyok
mindegy.
hang a hátam mögül: "Ennyi volt?"
hát.. eddig azt hittem a beszéd az erősségem
ennyire kétséges hogy lehet valami?
keress meg kérlek, én nem tudok álmodni
vagy légy örökre boldog
mindegy.
mégsem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése